Biztonsági kamera a munkahelyi vécében? Napi háromszori motozás? A főnök cenzúrázza a Facebook-oldalad? Hogyan ellenőrizhetők a munkavállalók?

A munkaadónak bizonyos esetekben joga van ellenőrizni az alkalmazottat, még azon az áron is, hogy annak személyiségi jogait korlátozza. Az ellenőrzésnél alkalmazott módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, és fontos szempont, hogy az ellenőrzés csak az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő magatartására vonatkozhat.

Az új Ptk. életbelépése módosította az öröklés szabályait is. Kinek jobb így? Nézzük!

Az öröklési jog a magyar polgári jog talán legkevésbé változékony része. Ennek oka, hogy a mindenkori jogszabály nagyrészt a „társadalmi hagyományt”, a történelmileg kialakult szokásrendet igyekezett tükrözni és törvénybe foglalni. A rendszerváltás óta viszont sokat változott az örökül hagyott vagyon, és megváltoztak a tipikus öröklési élethelyzetek is.

Itt az ideje, hogy döntsünk a tavalyi üzleti év utáni osztalékról. De sok cég könyveiben még a régi osztalékok is „be vannak ragadva”. Mit lehet ilyenkor tenni? Osztalék gyorstalpalónk következik.

Ha a vállalkozás tárgyévi vagy korábban felhalmozott nyeresége lehetővé teszi, az éves beszámoló elfogadása a legalkalmasabb pillanat a tagok osztalékának elfogadására. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a tulajdonosoknak való osztogatás nem veszélyeztetheti a cég fizetőképességét, ezért az ügyvezetőnek erről írásban nyilatkoznia és ezért később a felelősséget is vállalnia kell.

Február 25-e az egyéni, kisadózó és evás vállalkozók egyik legfontosabb adózási határideje. Fussuk át, kiknek is kell most bevallást tenniük!

Akik magánszemélyek, és bármilyen címen vállalkozói tevékenységet folytatnak, vagy éppen áfa fizetésére kötelezettek, azoknak idén is február 25-ig kell eleget tenni az szja-bevallási kötelezettségüknek, mégpedig a szokásos ’53-as (idén 1353-as) számú bevalláson. Aki az aktív egyéni vállalkozói tevékenységét már megszüntette 2013-ban, vagy az egész 2013-as adóév folyamán szüneteltette azt, annak a bevallási határidő majd 2014. május 20-a lesz.

Egyes bűnözők a szabadságukat veszélyeztetve bocsátkoznak újabb kockázatos alvilági ügyletekbe, hogy sötét machinációkkal szerzett vagyonukat legalizálják. Pedig ha jó orgazdát választanának – jelesül a magyar államot –, a kockázat minimalizálható lenne. Itt van ugyanis a Stabilitás Megtakarítási Számla.

Nehéz elhinni, de igaz: 2014-től fizetheti a lakáshitel törlesztését a munkáltató is. Ráadásul ez a segítség mindenkinek adómentes. Feltételek azért vannak – de semmi komoly.

Tényleg szokatlan, de talán sikerült végre egy érdemben is használható adó- és járulékmentes elemet beépíteni a személyi jövedelemadó béren kívüli juttatásainak rendszerébe! 2014-től ugyanis a munkáltató fizetheti a lakáshitel törlesztését az alkalmazott helyett. Az új szja-szabály annyira váratlanul érte a munkáltatókat is, hogy szinte sehol nem sikerült még beépíteni az éves cafeteria rendszerbe. Ennek elsődleges oka, hogy számtalan gyakorlati kérdés maradt tisztázatlan, és annyit már tanultunk a kortárs törvénykezés menetéből, hogy az „először lövünk, aztán kérdezünk” módszer szerint a megvalósítást majd utólag kell kitalálni.

A tavaly bevezetett kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) olyan egyszerűnek és kedvezőnek tűnt, hogy sokan épp ezért tartották gyanúsnak, és nem merték választani. Miután mindenki megnyugodott, hogy szinte változtatás – de legalábbis az adómérték emelkedése – nélkül átvészelte az első évet, újra sok belépő van idén. Azonban pont az adónem egyszerűsége miatt alapvető hibákat követnek el a katások.

Az év utolsó napja nem csak a pezsgőgyártók megsegítését szolgálja – általában ez a vállalkozások gazdasági évének és mérlegének fordulónapja is. Arról nevezetes, hogy ha máskor nem is, ezen a napon bevallásaink és adatszolgáltatásaink útján megtudja a NAV, hogyan is állunk például a céges házipénztárral vagy a tagi kölcsönökkel.

Karácsony táján egyre többen kapnak kedvet külföldről ajándékot vásárolni. Néha ez nem is olyan egyszerű: a csomag elakad a vámolásnál a postán, aztán csak a gond, baj, ráfizetés lesz belőle…

Amikor a Nagy Nemzeti Ajándékozás közeledtével a fogyasztói társadalom mintapolgára kész a szeretetet fényes csomagolópapírba rejtett egységekre beváltani, gyakrabban téved külföldi webáruházak honlapjaira. Ott aztán hamar rádöbben, hogy a hazai polcokon is megtalálható termékek valahogy lakhelyünktől távolodva először felébe, majd kontinensváltáskor harmadába kerülnek. Könnyű ilyenkor kísértésbe esni, virtuális kosárba dobni, hanyagul PayPal vagy bankkártyás fizetésre kattintani. Ha címünk megadásánál nem ütközünk a „no shipping to Hungary” szövegbe (rendszerint Nigéria, Afganisztán és Ukrajna van még ebben a csoportban), akkor megkönnyebbülve ugorjuk át a sok idegen nyelvű blabla szöveget a fogadó országok külön vám- és adójogi szabályairól. Fejcsóválva szánjuk a hazai boltokban tülekedő honfitársainkat, akik a decemberi villanyszámlára félretett fityingeket is hagyják legombolni magukról a rohamban. Bezzeg mi…

Szegények vagyunk, de legalább rosszul élünk. Egy magyar polgár negyedannyiból gazdálkodhat, mint átlagnémet társa. Hazánk az európai lista utolsó negyedében kullog a vásárlóerő tekintetében. 

A GFK által megjelentetett legfrissebb kutatási eredmények szerint 42 európai ország átlagának 40%-át sem éri el a magyar vásárlóerő. Persze jóféle marketingszöveggel tálalhatnánk úgy is a tényt, hogy megelőztük a robbanásszerűen fejlődő Moldovát és Montenegrót, de nem ma jöttünk le a falvédőről.