Nehéz elhinni, de igaz: 2014-től fizetheti a lakáshitel törlesztését a munkáltató is. Ráadásul ez a segítség mindenkinek adómentes. Feltételek azért vannak – de semmi komoly.

Tényleg szokatlan, de talán sikerült végre egy érdemben is használható adó- és járulékmentes elemet beépíteni a személyi jövedelemadó béren kívüli juttatásainak rendszerébe! 2014-től ugyanis a munkáltató fizetheti a lakáshitel törlesztését az alkalmazott helyett. Az új szja-szabály annyira váratlanul érte a munkáltatókat is, hogy szinte sehol nem sikerült még beépíteni az éves cafeteria rendszerbe. Ennek elsődleges oka, hogy számtalan gyakorlati kérdés maradt tisztázatlan, és annyit már tanultunk a kortárs törvénykezés menetéből, hogy az „először lövünk, aztán kérdezünk” módszer szerint a megvalósítást majd utólag kell kitalálni.

Annyi azonban biztos, hogy 5 év alatt maximum 5 millió forintot fizethet a munkahely (kb. havi 83 ezer forintot) helyettünk úgy, hogy azért az így átvállalt összeg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát nem haladhatja meg. Ha több munkáltatónál dolgozik valaki, összesen akkor is ez a maximálisan kapható érték.

A törlesztést a hitelező bank és a cég – a Kincstár közbeiktatásával – egymás közt, az alkalmazott kihagyásával intézi. A lehetőséget korlátozó szempont, hogy a hitelezett ingatlan ára csak az úgynevezett méltányolható lakásigény keretein belül maradhat. Hogy ez pontosan hogyan számítandó, azt a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet határozza meg. Nagyon bonyolultan, de a neten kiváló értelmező táblázatokkal sorolhatjuk be a saját hitelünket. Például egy 3 fős család budapesti, 2,5 szobás lakás vásárlása esetén a 17,5 millió forintos értékhatár a méltányolható lakásigény-mérték. Ez a gondok egyik forrása is: ki és hogyan fogja ellenőrizni a jogosultságot?!

Belegondolva az utóbbi évek „kedvezményes” béren kívüli juttatásaira, amiket közel 30–50 százalékos adó sújtott, ez az elem valóban nem kerül semmibe. Sőt. A fizetések utáni levonásokkal kalkulálva ugyanebből a (munkáltató szempontjából bruttó) keretből a fele sem maradna meg, ha fizetésként akarná odaadni a vállalkozás az alkalmazottnak. Persze a törvényalkotónak nem az volt a szándéka, hogy ezentúl a havi bér egy részét „hiteltörlesztésben” kapják a dolgozók, de a csábítás nagy. Ha úgy értelmezzük a dolgot, hogy eddig a nettó fizetéséből fizette valaki a hitelét, és ezentúl gyakorlatilag a bruttóból teheti ugyanezt, akkor ez több magyarázatot nem kíván…

Még sok a bizonytalanság, de ha tisztul a kép, ezt ne hagyjuk ki!

(A kép forrása: tenytar.blog.hu)