Ha saját autónkat használjuk a munkában, a költségeinket és a kocsi használódását is adómentesen térítheti meg nekünk a cég, de mindent azért a papír sem bír el.
Az adótörvények szerint elszámolható hivatali, üzleti utazásnak minősül a cég tevékenysége érdekében szükséges utazás, kiküldetés. Ez nem tévesztendő össze a lakóhelyről munkahelyre történő bejárással, és az olyan utazással, amelyről a NAV akár közvetve is megállapíthatja, hogy az csak látszólagosan üzleti (az útvonal, úti cél, a tényleges program alapján).
Itt rögtön utalnék is az épp augusztusra és karácsonyi szünetre eső kül- és belföldi „tanulmányutakra”, illetve az ezeken gyűjtögetett vicces számlákra. Kérem, amit mi sem vennénk be, azt ne akarjuk a revizornak se beadni!
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos elszámolható költségek üzemanyagköltségből és fenntartási, javítási költségekből állnak. Ismét csak fontos, hogy nem része az üzemeltetési költségeknek például az úthasználati díj, a parkolási díj vagy a garázsbérlet.
A saját kocsi használatának üzemanyagköltségét útnyilvántartásban vagy kiküldetési rendelvényben szereplő hivatalos célból megtett kilométerek után, meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §; 1. számú melléklet]. A cég által megtérített költség alapja az adott távra elfogyasztott üzemanyag és az amortizáció.
A fogyasztás a megtett távolság, az átlagfogyasztás és az üzemanyagár szorzata. A távolság adott: a kilométerórával mért úthossz. Nyilván némi tűréshatás van, de senki ne próbálja beadni, hogy a Budapest–Miskolc távolságot 750 km-nek mérte az ő kocsija.
A fogyasztás meghatározásánál a kocsi tulajdonosa szabadon választhat gépkocsitípusonként vagy a cm3 szerint meghatározott fogyasztási norma közül (a rendeletben meghatározottak alapján). Annyi kikötéssel, hogy egy negyedéven belül vagy az egyik vagy a másik mértéket alkalmazhatja. Egymás közt szólva, a cm3 elszámolás sokkal egyszerűbb, és aki modern autóval rendelkezik, annál meglehetősen nagyvonalúnak is tűnik.
A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a motor hengerűrtartalma szerint:
a) 1000 cm3-ig 7,6 liter/100 kilométer,
b) 1001–1500 cm3-ig 8,6 liter/100 kilométer,
c) 1501–2000 cm3-ig 9,5 liter/100 kilométer.
A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a motor hengerűrtartalma szerint:
a) 1500 cm3-ig 5,7 liter/100 kilométer,
b) 1501–2000 cm3-ig 6,7 liter/100 kilométer,
c) 2001–3000 cm3-ig 7,6 liter/100 kilométer.
A költségelszámolás során vagy a valós (az aktuális úttal kapcsolatos tankolásnál számlákkal igazolt) liter egységár vagy a NAV által havonta közzétett ár vehető figyelembe. Itt is igaz, hogy negyedéven belül csak egyféle módszer alkalmazható. Jó hír, hogy ha a prémium üzemanyaghoz ragaszkodunk, akkor nem kell lemondanunk róla, viszont igaz, hogy ha olcsóbb helyen tankolunk és a NAV árait használjuk, akkor adómentesen plusz jövedelmet kreálhatunk (azért nem egy lottó ötös).
Például a 2013. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárak a NAV oldaláról az alábbiak:
- ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 410 Ft/l,
- Gázolaj 428 Ft/l.
A saját gépjármű tulajdonjogát a kötelező felelősségbiztosítás befizetésének bemutatásával kell igazolni. Ezt a bizonylatot az ötéves elévülésig meg is kell őrizni. Az szja törvény szerint saját tulajdonban lévő személygépkocsiként használható még a zárt végű lízingbe vett jármű és a házastárs tulajdonában lévő vagy az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi is.
A magánszemély a saját tulajdonú gépjárművének hivatalos célú használatáért útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján kaphat költségtérítést. A sima útnyilvántartás vezetése ma már nem úszható meg adófizetés nélkül. Habár itt többféle elszámolási megoldás is van, az adókötelezettség miatt nem rabolom vele a helyet az adómentes megoldás elől. A gépkocsi-tulajdonos magánszemély kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést a kifizetőtől. A kiküldetési rendelvény kis egyszerűsítéssel nevezhető adómentes útnyilvántartásnak is.
A kiküldetési rendelvényt két példányban kell kiállítani, és kötelező tartalmi elemei vannak, ezek:
- a magánszemély neve, adóazonosító jele,
- a gépjármű gyártmánya, típusa megnevezése, forgalmi rendszáma,
- a hivatali, üzleti utazás célja, időtartama, útvonala és a futásteljesítmény,
- az utazás költségtérítése, az élelmezési költségtérítés,
- a költségtérítés számításához szükséges adatok (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a magánszemélynek kell megőriznie az elévülési időn belül.
Kiküldetési rendelvény nem csak munkaviszonyban az alkalmazottaknak, de egyéb (tagi, megbízási, vezető tisztségviselői stb.) jogviszonyban is alkalmazható. Így használva a cég érdekében az autónkat, az üzemanyagköltségen kívül még kilométerenként 9 forintos amortizációs díjat is elszámolhatunk.
Ha a térítés nem haladja meg a rendelet szerinti üzemanyag-fogyasztási norma szerint, a NAV által közzétett üzemanyagárral számított költség és a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi-normaköltség mértékét, akkor azt nem is kell bevételként figyelembe vennie a magánszemélynek – az szja-bevallásban sem szerepel. Természetesen ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján, a fenti mértéket meghaladó térítést fizet ki, a teljes összeg adóköteles bevételnek minősül.
Azért a magánszemélynek még ilyenkor is van választási lehetősége:
- vagy a számlák nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet adót,
- vagy a nagyon bonyolult módszer szerint a felmerült költségeket a hivatali célból megtett utakra, a hivatali és a magáncélból megtett utak arányában számolja el, számlák alapján (és cégautóadót fizet).
(A kép forrása: mobil-utnyilvantartas.hu)