Ha megalakult a cég, bejegyezte a Cégbíróság, még nagyon messze állunk a nullaponttól, amikor a működést valóban meg is kezdhetjük. Vár még ránk rengeteg adminisztratív tennivaló, amit ha elmulasztunk, tetemes bírsággal indíthatjuk a vállalkozást.
Az újonnan alakult adózó alapadatait a Cégbíróság küldi meg a NAV-nak. A NAV cserébe adószámot állapít meg, amit a bejegyzéskor már a Végzésen olvashatunk, kivéve, ha az adóhatóság esetleg megtagadja a szám kiadását, mert kifogásolni valót talált az alapítók adatai között. A kölcsönös adatküldözgetés mellett is marad még bejelentenivaló az adóhatósághoz. Ennek teljesítéséhez már elektronikus ügyfélkapu regisztrációra is szükség lesz, és az így regisztrált személyt, aki a jövőben a vállalkozó minden elektronikus ügyintézését is rendezni fogja, szintén be kell regisztrálni a NAV-nál, mégpedig a T180-as számú, az adóhatóság honlapjáról letölthető bejelentőn.
A legrövidebb, 8 napos határidő áll az alapítást követően rendelkezésre a bankszámla megnyitására. Ennek oka természetesen nem az, hogy a hatóság aggódik, nehogy a szalmazsákban megrágják az egerek a pénzkötegeinket, hanem hogy biztosan legyen honnan befizetnünk az adókat és járulékokat, és persze, hogy legyen honnan nemfizetés esetén végrehajtással beszedni azokat.
Ezután következhet a hivatalos NAV-bejelentkezés, amit a T201T számú, nyomtatványon kell megtenni, a honlapon elérhető ÁNYK keretprogram segítségével. Itt általában az iratok őrzésének székhelytől eltérő helyéről, a tulajdonosok személyi adatairól, a főtevékenységen túl végzett egyéb tevékenységekről, áfa-fizetéshez kapcsolódó választásokról nyilatkozunk. Ezt a bejelentkezést, ahogy később minden változást is, szigorúan 15 napon belül kell megtennünk. A valóságban ezt már a választott könyvelők szokták elintézni, hiszen az elektronikus ügyintézést a vállalkozó megbízottjaként később is ők szokták végezni. Az olyan adózót, akit a szabályok nem köteleznek ügyfélkapu létesítésére, a NAV levélben tájékoztatja a nyilvántartásába bekerült adatairól. Ugyanezeket a tudnivalókat a vállalkozás székhelye és telephelye szerint illetékes önkormányzat felé is be kell adnunk 15 napon belül. Erre az önkormányzatok saját formátummal rendelkeznek, rendszerint a honlapjukon kinyomtatható változatban megtalálhatóak. Itt kell választanunk a nem kivetéssel kirótt adók közül is, úgymint iparűzési és idegenforgalmi adó. Vigyázat, ha már az első lépéseket kihagyjuk, vagy elrontjuk, rögvest 500 ezres bírsággal indíthatunk! Szerencsére ebből a szempontból a települési adóhatóságok emberségesebbek és elnézőbbek az adófizetővel.
Közkeletű tévedés, hogy kötelező a számlatömb és a bélyegző beszerzése. Nem kötelező egyik sem, de a bélyegző helyettesíti az alapadatok folytonos irkálását, és ha pénzt akarunk kapni az árunkért, szolgáltatásunkért, akkor valahogy – szoftverrel vagy nyomtatványon – úgyis muszáj lesz számlát írni.
Ha a vállalkozás adataival végeztünk, következhet a képviseletre jogosult személyek – tulajdonosok vagy alkalmazottak – adóhatósági bejelentése. Ezt a T1041-es nyomtatványon kell megtenni. A tulajdonosok és ügyvezetők közül annak nem lesz az új vállalkozásban járulékfizetési kötelezettsége, akinek máshol már van heti 36 órát meghaladó, bejelentett munkaviszonya, vagy másik társaságban már egyidejűleg személyesen közreműködő tag, ezért ott már megfizetik utána a járulékokat, esetleg nyugdíjas, vagy nappalis hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Ugyanezen a nyomtatványon kell tájékoztatni a NAV-ot az alkalmazottak és azok munkaviszonyának adatairól is.
És a hivatalok sorának szinte soha nem érünk a végére: a következő a KSH, akinek az alakulás után szintén 15 napon belül kell megküldeni a bejelentkező 1032-es nyomtatványt. Ez az elektra.ksh.hu oldalon, a regisztrációt követően már elektronikusan is benyújtható.
És minden magyar vállalkozó kedvence, a kamarai hozzájárulás. Ahhoz, hogy ezt az értelmetlen sarcot se bliccelhessük el, az újonnan alakuló vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül (!) kötelesek kezdeményezni a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket, és persze haladéktalanul meg is kell fizetni a „kamarai közfeladatok ellátásához” elengedhetetlen évi 5000 forintos hozzájárulást.
A felsorolás nem is lehet teljes körű, hiszen bizonyos szervezetek működésének megkezdéséhez a fentieken túl egyéb engedélyekre is szükség van (pl. ÁNTSZ, tűzoltóság – bár ezen a néven ma már egyik sem létezik).
Akinek ettől még nem ment el a kedve a vállalkozástól, annak jó adózást kívánunk!
(A kép forrása: www.nol.hu)
