Ha megalakítottuk a céget, és megúsztuk az adóhatósági felügyeletet, még nem dőlhetünk elégedetten hátra. A kockázati szempontból elfogadható státuszunkat a működés során is fenn kell tartani. A cég életútjában rejlő adózási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozás létrejötte, működése és végül megszűnése, átalakulása is sarkpontokat jelent egy esetleges ellenőrzésre.

A kockázatelemzés szempontjai között a legfontosabbak a vállalkozás adózási életútjához, a kockázatos adózói kapcsolatokhoz, a vállalkozások gazdasági méretéhez és az adózási szempontból kockázatosnak minősített tevékenységi körökhöz kapcsolódnak.

A működés időszakában már jóval több gyanús szempont alapján szűr a NAV. A véletlenszerű kiválasztás mellett szerepet kap a hanyag adózók vizsgálata és a „veszteségből élők” lefülelése. Mivel a cégek működésük során elengedhetetlenül kapcsolatba kerülnek más hatóságokkal is – vámhatóság, munkaügyi felügyelőségek, önkormányzati adóhatóságok stb. –, nagyobb az esélye annak is, hogy a vétőre előbb-utóbb felfigyelnek.

A vállalkozás működési életszakaszában kockázati szempont lehet

• nullás bevallások benyújtása több egymást követő időszakban,
• a bevallások elmaradása,
• a forgalomnagyság és az alkalmazotti létszám aránytalansága,
• a nagyobb forgalom melletti adóminimalizálás,
• az ún. agresszív adótervezés,
• a gyakori tulajdonos- és székhelycserék,
• a tagi kölcsönök, pénztáregyenlegek gyanús mértéke, nagysága,
• az adónemek bevallásai közötti összhang hiánya vagy ellentmondásossága,
• a folyamatos működés melletti tartós veszteség kimutatása,
• adóhátralék felhalmozása.

Ma már szintén rutinszerű kockázati és így adóellenőrzési pont a vállalkozás életciklusának befejező szakasza, a megszűnés, átalakulás. Ez az utolsó olyan pillanat, amikor a hivatal ténylegesen, közvetlenül is érvényesíteni tudja követelését a vállalkozással szemben.

Különösebb magyarázatot nem igényel a kockázatos adózói kapcsolatok megfejtése: „aki korpa közé keveredik”, azt megeszi a revizor. Könnyen kerülhet a NAV figyelmének fókuszába az a vállalkozás, amelynek tulajdonosi vagy partneri köre összetűzésbe került már a hivatallal.

A kockázatos adózói kapcsolatok körébe tartozik, ha

• a vállalkozás tulajdonosai között korábban adóelkerülésen kapott vagy fantomcégekben érdekelt, esetleg nagy adóhátralékkal felszámolt, súlyos szabálytalanságokkal érintett tagok találhatók,
• azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, vezető tisztségviselővel rendelkező vállalkozások egymással üzleti kapcsolatban állnak,
• a vállalkozás kiemelten kockázatos külföldi adózókkal üzletel,
• a vállalkozás tulajdonosai kizárólag az ún. alacsony adókulcsú államokban bejegyzett társaságok.

A méret is lényeges, hiszen szintén könnyen belátható, hogy a korlátos erőforrásokkal rendelkező ellenőrzés is inkább a nagyobb volumenű visszaélésekre próbál koncentrálni. Ennek egyenes következménye, hogy a kiválasztás egyik legfontosabb meghatározója a vállalati vagy gazdálkodási méret, azaz az adózók nagyság szerinti kockázati besorolása.

A tevékenység kockázatát nézve, általában a korábbi ellenőrzések visszatérően rossz tapasztalata játszik szerepet, de sokatmondóak a legtöbbet vizsgált területek, mint a vendéglátás, a reklám és piackutatás, az építőipar vagy a munkaerő-piaci szolgáltatások is.

(A kép forrása: etftrends.com)