A hagyományos eljárások mellett  a NAV-nál az utóbbi években előtérbe kerültek a kockázatbecslő és csalásfelderítő elemzési, sőt matematikai és informatikai módszerek is.

A „régi szép időkben” kifinomult kockázatelemző algoritmusok nélkül, a logika mentén is igen hatékonyan szűrte ki az alanyokat ellenőrzésre az adóhatóság. Ha biztos találatot akart, rendelkezésére álltak a magyar vállalkozói kultúra (!?) szép hagyományai: mindig nagy biztonsággal nyúlhatott az egyéni vállalkozók háromnegyedét kitevő veszteséges és „nullás” réteghez, a slágerágazatokhoz; az építőiparhoz, vendéglátáshoz és a mindenkori aktuális kedvencekhez. Gyakorlott és jól képzett adóellenőr rutinosan ismerte fel az adóbevallások sorai vagy a bevallott adónemek közötti ellentmondásokat.

Itt a nyár, itt a NAV nyári ellenőrzési akciója. A hatóság az idegenforgalmi szezonban, júliusban és augusztusban, kilenchetes ellenőrzéssorozatot tart adóellenőrök és vámosok részvételével. Sorra kerülnek a mozgóárusok, a zöldség-gyümölcs kereskedők, a vízibicikli- és kerékpárkölcsönzők, de a wellness központok és szépségszalonok, diszkók és strandok vállalkozói is. Az akciós lendületben most még hétvégén és az esti órákban is várható revizori rajtaütés.

Komoly, tudományosan is igazolt nemzeti hagyományunk a feljelentgetés. Történelmi gyökerei az idegen elnyomás alatt senyvedő nép lélektanába kapaszkodnak, de gyümölcseit koroktól függetlenül élvezzük. Szép példája a társadalmi igény rendszerszintű kezelésének az, ahogy a NAV intézi az ügyet, semmit sem bízva a véletlenre és szakszerűen segítve a kezdő feljelentők első tétova lépéseit.

2013-ban elérkezett a valódi egykulcsos szja ideje Magyarországon, így aztán kiteljesedett ez az igazságtalan, pazarló és célját be nem teljesítő adónem.

A kiindulás a többkulcsos és progresszív személyi jövedelemadózás rendszere volt, amely a „minél többet keresel, annál jobban járulj hozzá a közös kiadásokhoz” gondolatra épült. Ahhoz, hogy ennek jogosságát belássuk, nem kell túl mélyre merülnünk a demagógiába: akinek például Hummer-gyűjtemény van a garázsában, jobban koptatja az utakat, mint aki – jobb híján – bringával kerekezik munkába. Ennek az elvnek a megváltoztatásával vezették be több év alatt és több lépcsőben a tisztán egykulcsos szja-rendszert.

Ép ésszel mindenki azt gondolhatja, hogy az emberek adózott forintjaikból segíthetik egymást. Az etikai megközelítés ugyan helyes, de a mohó állam (majdnem) minden bevételünkből szeretné megkapni a részét, függetlenül attól, hogy az munkából, befektetésből, eladásból származó jövedelem vagy éppen ajándék. Az egyszerű megközelítés szerint minden után adót, járulékot vagy illetéket kell fizetni.

Modern világunkban minden reklám, híradás arra sarkall minket, hogy a korszerűtlen és veszélyes készpénz­használat helyett a bankkártyát válasszuk. És valóban: olcsóbb, egyszerűbb és különben is, akkor is megkapjuk, ha nem kérjük – akkor meg miért ne használnánk?