A leghatásosabb az volna, ha egyszerűen időrendbe szedném az online pénztárgépek bevezetésének magyaros sikertörténetét. De ezen sajnos ma már nem tudnának kacagni az érintettek, akik nem is értik, hogyan kerülhettek a NAV és az NGM kereszttüzébe.

Az indulásnál a cél világosnak látszott: két balkáni országhoz hasonlóan nálunk is meg kell teremteni a pénztárgépek folyamatos (online) ellenőrizhetőségének feltételeit. Ennek jelentősége és hatékonysága elsősorban nem abban áll, hogy az adóhivatal szúrópróbaszerűen rá-rápillanthat a gép aktuális vagy korábbi működésére. A kulcs a gép üzemeltetőjének tudatalattijában befészkelő félelem: a Nagytestvér figyeli minden mozdulatodat! Ettől a gazdaság fehéredését és áttételesen az adóbevételek számottevő emelkedését várja a törvényhozó.

Az új online és az eddig használt típusok közötti különbséget egy alkatrész, az úgynevezett adóügyi ellenőrző egység jelenti, ami mobilhálózat útján folytathatja majd a titkosított adatforgalmat a NAV és a pénztárgépünk között. Az ellenőrző egység olyasformán is működik, mintha a NAV egy munkatársat ültetne a pénztárgépünk mellé, aki szorgosan jegyzetel, gyakorlatilag folyamatosan rögzítve a pénztárgéphasználatot. A ki- és bekapcsolás, a nyugtakibocsátások adatairól és minden további eseményről, például a szerviz- és a gyakorló mód használatáról is mentést készít. Egy ilyen egység akár egymillió bizonylatnyi adatot is tárol. És ezeket az adatokat hívhatja le a NAV, ezért az eszközöknek folyamatosan online rendelkezésre kell állniuk.

A NAV a rögzített adatállomány alapján – kockázat- és mintaelemző szoftverek segítségével – adóelkerülő működtetésre utaló jeleket vagy gyakorlatot keres majd. Ha jobban belegondolunk, a sok összegyűjtött adatból bármi gyanús lehet: a pénztári forgalom szokásos dinamikája vagy az attól való eltérés, a beütött tételek száma, időbeli és értékbeni eloszlása stb.

A rendszer a területileg rendelkezésre álló mobiltelefon-hálózatot használja majd, természetesen havi szolgáltatási díj mellett, amelyet a pénztárgép tulajdonosa fog ezentúl fizetni. Elvileg van lehetőség egyedi mentességet kérni a NAV-tól a mobilkapcsolat teljes hiánya miatt, de az új gép megvásárlása és használata nekik is kötelező marad: aki a mentességet megkapja, az az egység által rögzített adatokat CD-n vagy DVD-n, havonta egyszer továbbítja az adóhatóságnak.

Mennyi az annyi?

A hivatalos álláspont szerint a pénztárgépek beüzemeléséhez és megvásárlásához minden segítséget megad az állam. Ez – a szinte értelmezhetetlen, és kiáltványszerűen megfogalmazott hirdetményeken túl – a mágikus 50 ezer forintos támogatásban ki is merül. Valószínűleg a pénztárgép-felhasználók töredéke tervezte volna magától a gépcserét idén tavaszra (majd nyárra, majd őszre). Viszont most egységesen mindenki vehet szép új csillagászati árú gépet, ha akar, ha nem. Habár műszakilag nem volna akadálya, a zavaros tájékoztatás, a folyton módosuló határidők és a műszaki problémák miatt – tudomásom szerint – már minden pénztárgép-forgalmazó és -szerviz lemondott a régebbi gépek átalakításáról.

Eddig egy jó minőségű pénztárgép 30–50 ezerbe került. Most a legolcsóbb modellek ennek háromszorosába fájnak, azaz minimum 100 ezer forint „önrész” nélkül nem megy (egyéb költségeket nem számítva). Felmerül még a bérlet lehetősége – amihez viszont már nem jár támogatás. Egy átlagos gép eddigi havi bérlete 2–3 ezer forintból megvolt. Az új modellek esetében számolnunk kell egyszeri szerződéskötési díjjal – általában 55–70 ezer forint –, a bérleti díj pedig az eddiginek minimum a duplája lesz. A kommunikációs csomag havi díja mindenkit érint. Ennek költségére jó kiindulópont a legnagyobb hazai mobilszolgáltató nettó 2300 forintos csomagára.

Ezek a költségek együtt igenis nagyon komoly megterhelést jelentenek a pici boltoknak, és sokan nem érzik méltányosnak, hogy az adóhatóság hatékonyabb és kényelmesebb működésének árát a vergődő kisvállalkozásokkal fizettetik meg.

Hogyan tovább?

A legutóbbi módosításig úgy tudtuk, hogy szeptember 1-jéig mindenkinek meg kell szereznie az új gépre a NAV regisztrációs számot, és ha megvenni nem is tudta, de legalább előszerződéssel kell rendelkeznie a vásárláshoz.

Augusztus 16-án, a hosszú hétvége előtti péntek délutánján adta ki a NAV a kassza-átállás legújabb időpont-módosító közleményét. Ennek nehezen kiolvasható lényege, hogy az online pénztárgépek beállításának határideje augusztus 31. helyett most már december 31. És a hatóság csak akkor büntet, ha valaki egyáltalán nem is szerezte meg augusztus végéig a regisztrációs, üzembe helyezési kódot. Pontosabban a közlemény szerint a pénztárgép-átállás első ütemének határideje változatlanul augusztus 31., de a hagyományos pénztárgépek december végéig azért még használhatóak, sőt, aki most nyit új üzletet, nyugodtan vásárolhat vagy akár bérelhet ilyet.

Hát fellélegezhettünk, hogy a betarthatatlan szabály alól újabb haladékot kaptunk, és megvárhatjuk a pénztárgépek árának piaci szintre csökkenését.

De így is fontos figyelnünk arra, hogy

• aki nem szerzi meg az üzembe helyezési kódot augusztus 31-ig, büntethető lesz,
• ha most nem igényelünk támogatást, azt később még pótolhatjuk a vásárlás előtt,
• a támogatás igénybevételének számos feltétele van, amelyet a NAV nem vizsgál, azok teljesüléséért az igénylő felel,
• a támogatásos kód megigénylése nem jelenti a támogatás tényleges igénybevételét, arról utólag dönthetünk,
• a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gép december 31-ig üzembe kerüljön, ha kicsúszunk a határidőből, nem jár a támogatás,
• a határidőknél legyünk figyelemmel, hogy a gépek beérkezése a megrendelést követően kb. 2 hónappal fog történni, és december 31-ig üzemben kell állniuk.

Aztán jött a pofon

Az NGM honlapján augusztus 22-én – a NAV közleménnyel szöges ellentétben – a minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára felhívja a figyelmet arra, hogy: „a vállalkozóknak legkésőbb augusztus 31-ig meg kell tennie az átállás érdekében előírt lépéseket, tehát jövő hét végére valamennyi érintettnek rendelkeznie kell érvényes pénztárgép megrendeléssel.”

A december 31-i beüzemelési határidő mellett az értelmetlen augusztus 31-i szerződési határidő kizárólag a már MKEH engedélyt szerzett pénztárgépek forgalmazóinak biztosítandó „extra profitot” szolgálhatja. Augusztus 24-ig 6 db gép (3 típus) kapta meg a fenti engedélyt, és erre kéne lecserélni a jelenleg használt 518-féle (!) berendezést.

Aztán hétfőn reggel az M1-en ugyanaz az illetékes nagylelkűen felajánlott 30 napos türelmi időt a vállalkozásoknak…

Az online pénztárgép-mizéria iskolapéldája annak, hogyan és miért nem bíznak egymásban és a hatalomban a magyar piac szereplői. Már rég nem az eredeti célról, az idei adóbevételek növeléséről van szó. Úgy tűnik, most a legfontosabb valakitől nagyon drágán megvásárolnunk azokat a bizonyos gépeket, hogy a törvényalkotó eredeti célja teljesüljön…

(A kép forrása: ideationz.files.wordpress.com)