Itt a nyár, itt a NAV nyári ellenőrzési akciója. A hatóság az idegenforgalmi szezonban, júliusban és augusztusban, kilenchetes ellenőrzéssorozatot tart adóellenőrök és vámosok részvételével. Sorra kerülnek a mozgóárusok, a zöldség-gyümölcs kereskedők, a vízibicikli- és kerékpárkölcsönzők, de a wellness központok és szépségszalonok, diszkók és strandok vállalkozói is. Az akciós lendületben most még hétvégén és az esti órákban is várható revizori rajtaütés.
Hogy mit ellenőriznek? Főként a számla- és nyugtaadást, a helyben megtalált alkalmazottak foglalkoztatásának szabályszerűségét és esetleg az elárusító helyen fellelt áruk eredetét. A korábbi évek alapján általános tapasztalat, hogy aki bukik, annál nemcsak egy törvénysértésre, hanem a „büntethető magatartásformák halmozott előfordulására” derül fény. A tavaszi ellenőrzési időszakban volt olyan diszkó, ahol a feketén alkalmazott dolgozók nem adtak blokkot az igazolatlan eredetű, számla nélkül beszerzett, engedély nélkül árult szeszre. Szintén tapasztalat, hogy ha valahol egyszerre sokféle kereskedő, szolgáltató van jelen, és egy versenytárs üzemszerűen kezd szabályt sérteni, ott rövidesen terjedni kezd a „feketézés”, aminek az oka nemcsak a rossz példa ragadóssága, hanem az a behozhatatlan versenyelőny is, amihez a szabálysértő jut. A legszebb példája ennek az egyik tavaszi ún. lengyel piaci ellenőrzési akció volt, ahol kivétel nélkül minden egyes vizsgált árust megbüntettek a revizorok.
Számlát vagy nyugtát minden esetben kell(ene) adni! Pénztárgéppel kell gépi nyugtát kiállítani – többek között – a kiskereskedelmi boltokban, vendéglátásban, kölcsönzőkben. Viszont az alkalmi rendezvényeken, ott felállított standokon nem kötelező a pénztárgép-használat, ugyanígy a készételt kínáló, mozgó vendéglátó szolgáltatásban – fagylaltos, hotdogos kocsi, mozgó kürtőskalács- és üdítőárus stb. – szintén nem kötelezettek pénztárgépet üzemeltetni.
Vigyázat! Ugyanúgy hiba, ha a blokkot nem nyomjuk a vevő kezébe, csak beütjük a tételt a gépbe.
A másik fő ellenőrzési irány az alkalmazottak bejelentésének vizsgálata. Erre ma már annyiféle kedvezményes és a valós élethez is igazodó módszer választható, a részmunkaidőtől a megbízási jogviszonyon át az egyszerűsített vagy idénymunkás bejelentésig, hogy valóban nem racionális döntés a lebukás kockázatának felvállalása. Ráadásul turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint napi közteherért cserébe a vállalkozó legális költségként máris elszámolhatja az amúgy is kifizetett napi bért is.
Egy átlagos nagykörúti kávézóban havonta legalább egyszer megjelenik a revizor, és higgyük el, extrém esetektől eltekintve, nem arányos a kockázat és a büntetés az elérhető nyereséggel. Aki nem ad blokkot, és nem bukik le az üzletben, az az első adóvizsgálatnál megteszi azzal, hogy a költségeit – szemben a bevételeivel – pedánsan és akkurátusan könyvelteti, így ránézésre megállapítható a könyveiből a bevétel eltitkolása. Vagy például az alkalmazottak időbeosztása összepárosíthatatlan a nyitva tartási idővel.
Azért a szabályosan működő vállalkozónak is fontos, hogy fel tudja ismerni a próbavásárló revizort. Vicces, ahogy tapasztalatom szerint az ellenőrök mostanában megpróbálnak „hétköznapi emberként” kinézni. De mivel ebbéli igyekezetükben gyakran a közember karikatúráját hozzák létre, némi rutinnal már jó arányban fel lehet fedni őket: nyakig begombolt fehér ing baseball sapkával, illetve a gyerek hátizsákjával jelezve a „lazaságot”. A „párban járás” is intő jel lehet. A városi legendaként emlegetett, szándékosan hibára kényszerítő, blokk nélkül elszaladó, majd büntető revizorral még nem találkoztam. Az igaz viszont, hogy a szabályokat ismerni kell, ha nem akarunk bajba kerülni: mind a nyugtaadás elmulasztását, mind a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatását kiemelten bünteti a NAV. Mindkét esetben 1 millió forintig terjedhet a mulasztási bírság, és ahány be nem jelentett alkalmazottat talál az adóhatóság, akár annyiszor 1 millió forinttal is lehet számolni.
(A kép forrása: pocketcultures.com)
