Ép ésszel mindenki azt gondolhatja, hogy az emberek adózott forintjaikból segíthetik egymást. Az etikai megközelítés ugyan helyes, de a mohó állam (majdnem) minden bevételünkből szeretné megkapni a részét, függetlenül attól, hogy az munkából, befektetésből, eladásból származó jövedelem vagy éppen ajándék. Az egyszerű megközelítés szerint minden után adót, járulékot vagy illetéket kell fizetni.

Akiket érintett korábban a pénzajándékozás téma, álmukból riadva is fújják, hogy „van itt ugyebár egy kiskapu…” Mégpedig az illetéktörvény tavalyig hatályos 17. § 1. bekezdése, amely alapján mentes volt az ajándékozási illeték alól a „takarékbetét ingyenes megszerzése”. A kacifántos megfogalmazás (hol van ma már Magyarországon takarékbetét?!) azt jelentette, hogyha az amúgy illetékköteles összeget nagy ravaszul bankban utaljuk át egymásnak, akkor az mentesül az amúgy igen borsos mértékű illetéktől. Hivatalosan a Ptk. szerint takarékbetét a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénz és kamata.

Na, ennek a gyakorlatnak január elsejétől vége: a paragrafusrészt a törvényből szép csendben törölték…

Gondolhatnánk, hogy a hétköznapi gyakorlatot legalizáló pont likvidálása a nép nyomorba döntésére tett újabb intézkedés, de a sorok írója (akitől amúgy nem áll távol a mindenkori adóhatalom ekézése) úgy véli, az ok inkább egy, az illetékmentes utalgatással párhuzamosan rendszeresen előálló hiba volt. Az érintettek azt ugyanis tudták, hogy a módszer követésével sarc nem merülhet fel, viszont figyelmen kívül hagyták a fennálló bejelentési kötelezettséget. Igen, illetéket ugyan nem kellett fizetni, de attól még be kellett volna jelenteni az ügyletet az adóhatóságnak. Ezt sokan elmulasztották – azért, mert nem is tudtak róla, és sokan elmulasztották szándékosan is. Hiszen ha például bejelentik a NAV-hoz, hogy ajándékoztak pár milliócskát, természetesen előfordulhat, hogy rákérdez a hivatal, hogy miből és hogyan is keletkezett az eljótékonykodott summa. Akkor már inkább a bejelentés mulasztását vállalták be, még az utólagos mulasztási bírságot is kockáztatva. Hiszen a magánszemélyeknél – a gyakorlat szerint – nem érvényesül az a típusú nagy szigorúság, amivel inkább eltörölnek cégeket a föld színéről, ha azok nem tudják a büntetéseket fizetni. Sokkal több lehetősége van ugyanis egy magánembernek kimagyarázni, eltöröltetni, csökkentetni a büntetéseket.

Akkor 2013-ban már minden illetékköteles?

Nem, idén is illetékmentes az egyszeri, 150 ezer forintot el nem érő ajándék – a készpénz is – és az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás. Egyenes ági rokon a gyermek, unoka, szülő, akkor is, ha örökbefogadással jött létre a rokonság. Vigyázat, nem kedvezményezett rokon viszont a testvér! Logikát ne keressünk ebben a csak a bankok forgalmát növelő megközelítésben, amely arra kényszeríti a feleket, hogy a testvérnek először a szülő részére kell ajándékoznia, hogy a szülő illetékmentesen továbbadhassa azt a másik gyermekének. A rokonok között illetékmentes ajándék viszont már nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá sem.

(A kép forrása: forbes.com)