A hagyományos eljárások mellett a NAV-nál az utóbbi években előtérbe kerültek a kockázatbecslő és csalásfelderítő elemzési, sőt matematikai és informatikai módszerek is.
A „régi szép időkben” kifinomult kockázatelemző algoritmusok nélkül, a logika mentén is igen hatékonyan szűrte ki az alanyokat ellenőrzésre az adóhatóság. Ha biztos találatot akart, rendelkezésére álltak a magyar vállalkozói kultúra (!?) szép hagyományai: mindig nagy biztonsággal nyúlhatott az egyéni vállalkozók háromnegyedét kitevő veszteséges és „nullás” réteghez, a slágerágazatokhoz; az építőiparhoz, vendéglátáshoz és a mindenkori aktuális kedvencekhez. Gyakorlott és jól képzett adóellenőr rutinosan ismerte fel az adóbevallások sorai vagy a bevallott adónemek közötti ellentmondásokat.
Manapság ugyanezeket a funkciókat – nagy többségében – számítógépes algoritmusok és programok végzik. A cél ugyanakkor változatlanul a hiányzó költségvetési bevételek pótlása, és mivel a hiány menetrendszerűen képződik, nagy az igény az adóelkerülők megtalálására. Megjegyzem, legalább ennyire komoly szempont kéne legyen a becsületes adózók megóvása attól a versenyhátránytól, amit az adófizetéssel nem vesződő konkurencia jelent számukra…
Az adózási életút a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások létrejötte, működése és végül megszűnése vagy átalakulása különböző kockázatokat rejthet magában.
Az induló vállalkozások ellenőrzése az utóbbi években szinte már rutinszerűvé vált. Ezek inkább csak adat- és működésellenőrzésre irányuló szűrések, céljuk a ténylegesen vállalkozási tevékenységet nem végző, eleve csak az adóelkerülés céljára létrehozott, fiktív cégek korai megtalálása. Az alakulás időszakában kockázati tényezők különösen, ha
- bankszámla megléte nélkül alakul a vállalkozás,
- a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja,
- a cég ügyvezetőjének elérhetősége kérdéses – például külföldi személy vagy nem létező című belföldi ügyvezető,
- alacsony jegyzett tőkével magas értékű ügyletek és forgalom zajlik,
- feltűnően nagy összegű fizetendő és levonható áfa mellett minimális befizetések vagy „nulla közeli” bevallások születnek.
Az előzetes kockázatelemzés másik következménye lehet, hogy a NAV részletes kérdőív kitöltésére kötelezi az alakuló céget. Ebben az érintett vállalkozásról további adatokat, adat-összefüggéseket kérdez a hivatal: a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközökről, pénzügyi, finanszírozási forrásokról, használt helyiségekről stb. Az eljárás végén az érintett céget fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, vagy akár törölheti az adószámát is.
(A kép forrása: internationaltaxreview.com)