2015-től kapcsolt vállalkozásokká váltak azok a cégek is, ahol tulajdonosi összefonódás ugyan nincs, de ügyvezetőik személyében van átfedés. A kapcsoltságot be kell jelenteni a NAV-nak. De minden esetben?

Mi a baj a kapcsolt vállalkozásokkal? Hogy az azonos érdekeltségi körbe tartozó cégek egymásnak „besegítve” tudják a keletkező jövedelmeket és ezzel az adófizetést a legkedvezőbb adózási pontra csoportosítani. Például úgy, hogy piaci viszonyok mellett elérhetetlen árakat és feltételeket biztosítanak egymásnak. És itt ne is csak országon belül, és ne is csak számlagyártásban gondolkodjunk, hanem például kedvezményes kölcsönökben. Ennek következtében – a NAV szóhasználatával élve – igen „agresszív adóoptimalizaló” stratégiát követhetnének, azaz a folyamat végén enyhén szólva sem az államkassza érdekei szerint zajlana az adófizetés – sem az áfa, sem az egyéb adók tekintetében. Az OECD országokban a jövedelem szabadon átcsoportosítható, ugyanakkor a jövedelemadó-átcsoportosítás – adókijátszással, adóelkerüléssel – már nem.

Mi a megoldás? A hatóság abban látja a megoldást, hogy – milyen meglepő! – mindenről tudni akar, és vagy közvetlenül az árakkal, vagy közvetve az adókkal korrigál. Ismerni akarja az úgynevezett kapcsolt vállalkozásokat, és bele akar folyni az egymás közötti ügyleteik során kialakított árakba, folyamatokba. Amennyiben a felek eltérnek a valós piaci áraktól, akkor a társasági adó alapját is módosítaniuk kell.

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályozással a törvényhozók az évek során megpróbáltak minden kiskaput bezárni. Ezzel olyan bonyolult rendszert sikerült kidolgozni, hogy egy átlagos magyar kisvállalkozó, aki nem százalékszámításból vagy logikából doktorált, nagy valószínűséggel a tudtán és szándékán kívül is hibázni fog. A kkv-k szempontjából talán legfontosabb változtatás az volt, amikortól a kapcsoltság, azaz a többségi befolyás (amikor valaki egy társaságban a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik) vizsgálatánál a közeli hozzátartozókat össze kell számítani. Sok családi kapcsolatokon nyugvó kis céghálózat akadt fenn ezen. És megindult a csiki-csuki; az amúgy is esedékes cégmódosításoknál már egyre távolabbi rokonok és barátok lettek cégtársak.

A 2015. évi újdonság, hogy a feltételek újabb bővülése révén a kapcsoltság már kiterjed azokra a társaságokra is, ahol közvetlen tulajdonosi átfedés ugyan nincs is, vagy a mértéke 50% vagy az alatti, ugyanakkor az ügyvezető személye azonos. Sok vállalkozás kapott a fejéhez, és az sem tett jót az állampolgári nyugalomnak, hogy a könyvelők is tájékoztatták ügyfeleiket: január 15-ig az ilyen kapcsolt jogviszonyról a NAV-ot is tájékoztatni kell. És az adóhatóság elég következetesen szokta az ilyen mulasztásokat 500 ezer forinttal büntetni: ha egy vállalkozás három kapcsolt partnerét felejtette el bejelenteni, akkor háromszor értendő a büntetés is.

De azért nem kell rögtön a webáruházba rohanni a nyomtatványért. Az Adózás rendjéről szóló törvény szerint a feleknek ugyanis csak az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül kell a bejelentést megtenniük. Azaz, ha két vállalkozás a vonatkozó jogszabályok alapján ugyan kapcsolt, de nem üzletelnek egymással, nem állnak szerződéses kapcsolatban, akkor bejelentési kötelezettségük sincs. Ugyanakkor nem elég csak a bejelentés, a már bejelentett szerződések „kifutása”, megszűnése után a kapcsoltság megszűnését szintén 15 napon belül jelenteni kell a NAV-nak. A büntetés erre ugyanúgy vonatkozik, mint a bejelentésre.

Megnyugtatok minden olvasót – akárcsak az adók, a bírságok is jó helyre kerülnek; a költségvetést szolgálják…

(A kép forrása: commons.wikimedia.org)