Az év utolsó napja nem csak a pezsgőgyártók megsegítését szolgálja – általában ez a vállalkozások gazdasági évének és mérlegének fordulónapja is. Arról nevezetes, hogy ha máskor nem is, ezen a napon bevallásaink és adatszolgáltatásaink útján megtudja a NAV, hogyan is állunk például a céges házipénztárral vagy a tagi kölcsönökkel.

A mikrovállalkozásoknak a NAV mai ellenőrzési rendszerében elég jó esélyük van arra, hogy ha jó gyerekként mindig időben teljesítik a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket, nem halmoznak fel jelentős tartozást, nincsenek haragosaik, akik közérdekű bejelentést tennének róluk a hatóságnál, akkor évekig megússzák a közelebbi ismeretséget a revízióval. Ugyanakkor az év egy napján, a gazdasági évük fordulóján, nekik is részletes és töredelmes önvallomást kell tenniük a pillanatnyi helyzetükről. Mivel ma az adóhatóság a milliónyi beérkező bevallást kockázatelemző szoftverekkel szkenneli, egy „alaposan elrontott” helyzetjelentés rövid úton a nyakunkra hozza az ellenőrt.

Mik a leggyakrabban előforduló hibák? Tulajdonképpen minden olyan összefüggés, amit kritikus szemmel nézve, józanésszel mi is gyanúsnak találnánk. A mikrovállalkozásoknál az örök sláger a nyereség-veszteség kérdése, a pénztár és a tagi kölcsön.

A házipénztár egyenlegét külön fel kell tüntetni a társaságiadó-bevallásban. Év közben – ma már újra – lehet az egyenleg csillagászati (természetesen a pénztárkezelési szabályzatban meghatározott mértékig), de az évfordulón jobban járunk, ha valóban a cég működéséhez mérten tartunk kápét a fiókban. Sajnos a jelenlegi fizetési morál, a bankok iránti bizalmat szándékosan aláásó rendelkezések miatt a valóságban is drámaian nő a készpénzforgalom, de mindez nem indokolhatja, hogy például egy tízmilliós éves forgalmú bt.-nek hatmillió pihenjen a kasszájában. Az alapvető probléma, hogy fennáll az elvi lehetőség: a NAV rovancsot csináltat, és be kell mutatnunk a pénztár tartalmát. Ami véletlenül nincs meg, azt elsikkasztottuk?

A nem valóságos vagy nyilvánvalóan aránytalanul magas pénztárállomány egyéb gondot is okozhat. Ha a vállalkozás folyószámla-tartozásra, büntetésre, illetékre szeretne fizetési haladékot vagy részletfizetést kérni, milyen alapon tenné, ha közben – legalábbis a könyvelés szerint – aktatáskányi pénzt őriz a székhelyén?! Ilyenkor a NAV automatikusan elutasíthatja a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, mondván, arcátlanság ennyi felhalmozott likvid eszköz mellett arra hivatkozni, hogy nincs miből fizetni. A másik nyilvánvaló összefüggés, hogy ha „ránézésre” sem stimmel a házikassza, akkor ott a pénzt nem vállalkozási célra vették ki, és ezt elfelejtették dokumentálni, vagy a működéshez szükséges szolgáltatásokat, alkalmazottakat, anyagokat számla nélkül veszik. Újra csak azt tudom mondani, amit már számtalanszor: a részletekért és a megoldásért forduljon könyvelőjéhez, adótanácsadójához.

A következő, a fordulónapon tételesen bevallandó adat, a mikrók másik leggyakoribb problémája: a tagi kölcsön. A tulajdonos által nyújtott hitel minden induló vállalkozásnál szükséges rossz. De a szünnapi zárva tartásból és tagi kölcsönből éveken át élő vállalkozások kora lejárt! A NAV a nagyobb összegű tagi kölcsönöknél minden esetben vizsgálja a kölcsönt nyújtó személyt is, ugyanis a kölcsön csak adózott jövedelemből nyújtható. Életszerű lehet a válságos időszakban a tulajdonosi rásegítés, de a valóságban ez nem megoldás. Komolyabb cégeknél erre szolgálnak a különböző folyószámla- vagy forgóeszközhitelek, Széchenyi kártyák stb.

A kisebb vállalkozásoknál természetes, hogy elsőként a tulajdonos nyúl a zsebébe – ez ugyanis a legolcsóbb megoldás. Ugyanakkor itt a legnagyobb a kockázat is. Van miből tagi kölcsönt adni? A nagyobb összegű és a magánszemély kimutatott jövedelméhez arányítva nagyobb összegűnek számító befizetéseknél célszerű figyelni a pénz forrására és útjára is. Ha például a minimálbérre bejelentett és más jövedelemmel nem rendelkező tag nyújt kölcsönt, akkor gondoskodjon arról, hogy a pénznek nyomon követhető útja legyen. Mit értek ez alatt? Vegye ki bankszámláról, vagy legyen más hiteles okirata a pénz származásáról. A NAV ma már csak nevet a menyasszonytáncos vagy matracban gyűjtögetős sztorikon, és a hatályos jogszabályok is támogatják ebben.

Az aránytalanul nagy összegű és folyamatosan nyújtott kölcsön nem csak növeli az ellenőrzés kockázatát, de ha nem szűnik meg záros határidőn belül az ilyen vállalkozás, akkor nyilvánvalóan a bevétel eltitkolásáról van szó. Ha a tagi kölcsönt végképp nincs miből visszaadni, el lehet engedni, de ne felejtsük el, hogy a cég részéről ez horribilis mértékű ajándékozásiilleték-kötelezettséggel jár. 2014-től már illetékmentes, ha a cég felszámolással szűnik meg, és ennek kapcsán engedi el a tulaj a kölcsönt.

Tudjunk tehát róla, mit mutatunk magunkról a NAV-nak, ne a bírságról szóló határozatból ismerjük meg a saját gazdálkodásunkat!

(A kép forrása: capoliticalreview.com)