Itt az ideje, hogy döntsünk a tavalyi üzleti év utáni osztalékról. De sok cég könyveiben még a régi osztalékok is „be vannak ragadva”. Mit lehet ilyenkor tenni? Osztalék gyorstalpalónk következik.
Ha a vállalkozás tárgyévi vagy korábban felhalmozott nyeresége lehetővé teszi, az éves beszámoló elfogadása a legalkalmasabb pillanat a tagok osztalékának elfogadására. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a tulajdonosoknak való osztogatás nem veszélyeztetheti a cég fizetőképességét, ezért az ügyvezetőnek erről írásban nyilatkoznia és ezért később a felelősséget is vállalnia kell.
A taggyűlés dönt az előző év eredménye alapján az osztalékról, és ekkor egyben meg kellene határozni a kifizetés dátumát is, de ez általában már elmarad.
Az osztalékról való döntés ugyan rendszerint a tárgyév nyeresége alapján történik, mégis az osztalék utáni adókat mindig csak a tagoknak történő valós kifizetéskor kell az állam felé leróni, mégpedig mindig a kifizetéskor – és nem a döntéskor – hatályos adómérték szerint. Ez jelenleg az osztalékalapra számított 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás. Ezekkel csökkentve kapja a tag az osztalékot. Ha esetleg valaki hisz benne, hogy az szja csökkentése töretlenül tovább folytatódik, elhalaszthatja a kifizetést jobb időkre.
Megtörténhet, hogy a beszámoló elfogadásakor a tagok még nem döntenek osztalékról, viszont később (de azért még a következő beszámoló elfogadása előtt) mégis szeretnének ilyet felvenni. Ekkor a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül még határozhatnak az eredeti, számviteli törvény szerinti beszámoló alapján, vagy ha ebből a határidőből már kicsúsztak, akkor már csak úgynevezett osztalékelőleg kifizetéséről lehet szó. Osztalékelőleget frissen készített közbenső mérleg alapján lehet megállapítani és kifizetni, az osztalékra is vonatkozó szigorú kifizetési korlát figyelembevételével. Erre a kifizetésre szintén a közbenső mérleg dátumát követő 6 hónapon belül van mód.
A jogszabályok lehetővé teszik, hogy akár veszteséges év után is fizethessen osztalékot a cég. Ilyenkor nem a tárgyévi eredményből, hanem a korábbi évek nyereségéből, azaz az eredménytartalékkal kiegészített eredményből származhat az osztalék – persze csak ha van ilyen. Egy éveken át veszteséges vállalkozásnak nem lesz esélye osztogatni a tulajdonosoknak.
Felmerülhet a cég könyveiben évek óta kallódó – valamikor elhatározott, de soha ki nem fizetett, és mára már elfeledett – osztalékok sorsa. Ez mint a cég taggal szemben fennálló kötelezettsége 5 év alatt az általános szabályok szerint elévül. Ha eredetileg határozott a taggyűlés a kifizetés dátumáról, attól az időponttól számítódik az elévülési idő. Ugyanakkor igaz, hogy a tagok minden évben ellenjegyzik az aktuális beszámolót, amely tartalmazza a régi osztalékot is mint a vállalkozás kötelezettségét, így az elévülési idő megítélésem szerint ezzel minden évben újrakezdődik.
De hogyan lehet megszabadulni a már soha ki nem fizethető osztalékoktól? Előfordulhat, hogy nincs miből fizetni, és például a vállalkozás megszűnése miatt már esély sincs a későbbi kifizetésre sem. Ilyenkor a tag elengedheti a céggel szembeni követelését. A társasági adó alapját ez nem fogja emelni, és 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket sem fizetnie a társaságnak az elengedett összeg után. Azaz ingyen megszabadulhat a vállalkozás a feleslegessé vált tehertől.
Az osztalékot alapesetben a cégben jegyzett üzletrész arányában kell a tagoknak szétosztani. Ettől azonban el is lehet térni. Feltétele például, hogy a társasági szerződésben is rögzítsék a tulajdonosok, hogy minden osztalékról való határozatkor egyhangúlag megszavazzák az osztalékhoz jutás arányát, mondjuk az üzleti évben végzett tényleges tevékenység arányában.
(A kép forrása: thehindubusinessline.com)