HTML

SarcHarc

Minden, amit tudni akartál az adóról, de senki nem merte megválaszolni.
Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál a blogon, írd meg nekünk: tanacsadas@vezinfo.hu

Facebook

cikk24_kep.JPGItt az ideje, hogy döntsünk a tavalyi üzleti év utáni osztalékról. De sok cég könyveiben még a régi osztalékok is „be vannak ragadva”. Mit lehet ilyenkor tenni? Osztalék gyorstalpalónk következik.

Ha a vállalkozás tárgyévi vagy korábban felhalmozott nyeresége lehetővé teszi, az éves beszámoló elfogadása a legalkalmasabb pillanat a tagok osztalékának elfogadására. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a tulajdonosoknak való osztogatás nem veszélyeztetheti a cég fizetőképességét, ezért az ügyvezetőnek erről írásban nyilatkoznia és ezért később a felelősséget is vállalnia kell.

A taggyűlés dönt az előző év eredménye alapján az osztalékról, és ekkor egyben meg kellene határozni a kifizetés dátumát is, de ez általában már elmarad.

Az osztalékról való döntés ugyan rendszerint a tárgyév nyeresége alapján történik, mégis az osztalék utáni adókat mindig csak a tagoknak történő valós kifizetéskor kell az állam felé leróni, mégpedig mindig a kifizetéskor – és nem a döntéskor – hatályos adómérték szerint. Ez jelenleg az osztalékalapra számított 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás. Ezekkel csökkentve kapja a tag az osztalékot. Ha esetleg valaki hisz benne, hogy az szja csökkentése töretlenül tovább folytatódik, elhalaszthatja a kifizetést jobb időkre.

Megtörténhet, hogy a beszámoló elfogadásakor a tagok még nem döntenek osztalékról, viszont később (de azért még a következő beszámoló elfogadása előtt) mégis szeretnének ilyet felvenni. Ekkor a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül még határozhatnak az eredeti, számviteli törvény szerinti beszámoló alapján, vagy ha ebből a határidőből már kicsúsztak, akkor már csak úgynevezett osztalékelőleg kifizetéséről lehet szó. Osztalékelőleget frissen készített közbenső mérleg alapján lehet megállapítani és kifizetni, az osztalékra is vonatkozó szigorú kifizetési korlát figyelembevételével. Erre a kifizetésre szintén a közbenső mérleg dátumát követő 6 hónapon belül van mód.

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy akár veszteséges év után is fizethessen osztalékot a cég. Ilyenkor nem a tárgyévi eredményből, hanem a korábbi évek nyereségéből, azaz az eredménytartalékkal kiegészített eredményből származhat az osztalék – persze csak ha van ilyen. Egy éveken át veszteséges vállalkozásnak nem lesz esélye osztogatni a tulajdonosoknak.

Felmerülhet a cég könyveiben évek óta kallódó – valamikor elhatározott, de soha ki nem fizetett, és mára már elfeledett – osztalékok sorsa. Ez mint a cég taggal szemben fennálló kötelezettsége 5 év alatt az általános szabályok szerint elévül. Ha eredetileg határozott a taggyűlés a kifizetés dátumáról, attól az időponttól számítódik az elévülési idő. Ugyanakkor igaz, hogy a tagok minden évben ellenjegyzik az aktuális beszámolót, amely tartalmazza a régi osztalékot is mint a vállalkozás kötelezettségét, így az elévülési idő megítélésem szerint ezzel minden évben újrakezdődik.

De hogyan lehet megszabadulni a már soha ki nem fizethető osztalékoktól? Előfordulhat, hogy nincs miből fizetni, és például a vállalkozás megszűnése miatt már esély sincs a későbbi kifizetésre sem. Ilyenkor a tag elengedheti a céggel szembeni követelését. A társasági adó alapját ez nem fogja emelni, és 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket sem fizetnie a társaságnak az elengedett összeg után. Azaz ingyen megszabadulhat a vállalkozás a feleslegessé vált tehertől.

Az osztalékot alapesetben a cégben jegyzett üzletrész arányában kell a tagoknak szétosztani. Ettől azonban el is lehet térni. Feltétele például, hogy a társasági szerződésben is rögzítsék a tulajdonosok, hogy minden osztalékról való határozatkor egyhangúlag megszavazzák az osztalékhoz jutás arányát, mondjuk az üzleti évben végzett tényleges tevékenység arányában.

(A kép forrása: thehindubusinessline.com)

Címkék: beszámoló osztalék könyvelés személyi jövedelemadó

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sarcharc.blog.hu/api/trackback/id/tr335852301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sterimar 2014.03.11. 22:06:40

Az egészségügyi hozzájárulás valóban 14%, ugyanakkor korlátos, 450 ezernél többet nem kell belőle fizetni, ráadásul csökkenti a megfizetett egészégbiztosítási járulék.
Tehát ha osztalékot veszünk fel, akkor érdemes minél többet, így az EHO regresszív lesz.

Ez egy elég lényeges dolog, az eredeti cikkben nem szabadott volna megfeledkezni róla.
süti beállítások módosítása